2018. október 26-án 17.00-kor nyílik az Intézetben Herbert Anikó, Sztranyák Zsófia és Tillmann Hanna fiatal képzőművészek alkotásaiból készült Feljegyzések a fáskamrából c. kiállítás. A kiállított művek az alkotók személyes, részben észtországi emlékeik alapján készültek. A kiállítást megnyitja Helen Tago grafikus, továbbá jelen lesz Zsófia és Anikó is!

 

 

Herbert Aniko aka Haniko
vizuális művész

 

HanikoHiroshima virágaiHerbert Aniko aka HANIKO vizuális művész nyersanyaga a papír. Eddigi munkái nagyméretű akvarellek, apró kollázsképek, papírból és más természetes anyagokból, talált tárgyakból készült installációk és objektek gyűjteménye. Alkotásait letisztultság, finom kivitelezés és személyes hangvétel jellemzik. 

 

http://anikoherbert.com
http://instagram.com/anikoherbert
https://www.facebook.com/ANIKOherbertcom
https://www.behance.net/anikoherbert

 

Feljegyzések

"Ferenczy Noémi naplói és alkotási egyaránt erős hatást gyakoroltak Haniko legújabb munkáira. Az Ott kell kezdeni, ahol állsz című képen Haniko piros ruhás alteregója áll, mozdulatlanul szemléli az előtte elterülő, vadul burjánzó mezőt. A papírból kivágott, ragasztott levelek beborítják a teljes képteret, sugallva, hogy itt még a természet az úr és a kert megszelídítése nem kezdődött el.

 

Hiroshima virágai, szürke textillel borított hátterű kép középpontjában egy álló, szintén szürke, papírból kivágott női alakot látunk, akinek a testéből sarjadó növények – hófehér papírvirágok, levelek - töltik be a képtér fennmaradó terét. A képet először talán a természet győzelmének ünnepléseként értelmezhetnénk, hiszen az élet egy ilyen pusztító katasztrófa után is visszatérhet és képes arra, hogy újra betöltse a teret. Ugyanakkor a föld, amelyből kinőnek ezek az új hajtások, már sugárfertőzött és beteg. Igaz, a nukleáris szennyezés után felbukkanó növények ennek ellenére képesek növekedni, mégis arra emlékeztet minket a cím, hogy a pusztulás, a halál, a tragédia is jelen van bennük, sejtjeikben magukban hordják ezeket.

 

Az eső után beálló, pillanatnyi csendet és az abban őt meglepő nyugalmat élvezné ki a Dive-bomb című akvarell-animáció, amely főszereplője egy lesütött szemmel ülő, félalakos nőalak. Az önarcképként értelmezhető figura fejére lassan, egyenként peregnek le a levelek a felette lebegő Magyarország-testről. A levelek finoman peregnek, mint ősszel a fákról. Mégis az az érzés keríthet hatalmába, hogy van remény. Vagy legalábbis pár másodpercre úgy tűnhet, mintha lenne."

 

Mottó

... “Ha az ember és a természet közt eredendően kapcsolat van,
akkor a természet által közösség van ember és ember között is.”
Ferenczy Noémi naplójából

 

 

urban birds reproSztranyák Zsófi (1988)
Alkotó

 

Az alkotás minden részét szereti. Egy gondolat, egy ötlet megszületésétől a formába öntésig. Munkásságának eredetisége a gondolatokban rejlik. Akár a tervező grafikai munkáimban, akár egy művészeti project kigondolásában. Könnyűszerrel alkalmaz manuális, művészeti technikákat a digitális munkáiban és ugyanígy visszafelé is igaz, amely által egy különös, kevert műfaj tulajdonosa.

 

https://www.instagram.com/zsofia_sztranyak/
https://www.behance.net/dzsangof195
Zsofia Sztranyak Graphics
http://dzsango.wix.com/zsofia-sztranyak

 

Feljegyzések:
"Az úttal kezdődött melyet jó pár évvel ezelőtt tettem meg először Észtországba. Az út később találkozások és élmények, hangulatok sorozatát indította el bennem, melyek azóta is gazdagon élnek bennem. Egy kedves tallinni ismerősöm sok „szárnyalást, visszatérést és megérkezést” kívánt a jövőmben. Hát eljött az idő, hogy élményeim eme énekesmadár országról elmém kamráiból megérkezzenek.
Szeretettel ajánlom Észtországnak."

 

Mottó

Jaan Kaplinski: A csönd bennünk él 

A csönd bennünk él, velünk van mindenütt,
időnként ugyan tisztábban hallani a hangját -
a réteken köd ül, a csűrök ajtaja tárva, odább
egy szőlőrigó énekelget s egy fehér
lepke kering fáradhatatlanul
a szilfaág körül, mely alig észrevehetően
bólong a naplemente színezte ég alatt.
Idővel minden arcot és betűt fölszív a homály,
csak a világos meg a sötét ellentéte marad -
majd lassan testet ölt a nyári éjszaka,
és hirtelen és rémisztő-hangosan
ketyegni kezd egy öreg zsebóra az íróasztalon.

 


Tillmann Adél Hanna (1988)


Tillmann-Hanna Régi mese II. 2017Budapesten élő képzőművész, tanár és illusztrátor. Érdeklődése kiterjed a rajz, a kollázs és az installáció területeire. Különös vonzalmat érez az abszurd iránt, melyet rajzok és írások kombinációiban szeret megjeleníteni. Ez a folyamat egy állandó elemzés: minden meghatározó élményt és érzelmet előbb vagy utóbb vonalakkal és betűkkel dolgoz fel és át.

A tanításra úgy tekint, mint egy kölcsönösen inspiráló folyamatra, amiben mindenki megtapasztalhatja az alkotással járó szabadságot. A GYIK Műhely, a Bölcs Kavics és a Futrinka workshopok tanára.

www.hannatillmann.com
www.instagram.com/hanna.tillmann/
https://www.facebook.com/TillmannHanna/

 

Feljegyzések
"Az itt látható munkáim közül a Vadhajtás személyiségek (2017) és a Nyírfasirámok (2018) kötődnek szorosan Észtországhoz. Az előbbit az észtországi Muhu szigetén rendezett grafikai művésztelepen készítettem a helyi flórára reagálva, valamint az emberek vadhajtást eresztő személyiségén gondolkodva. A Nyírfasirámok az idei mazirbei művésztelep élményéből születtek. A nyírfák a balti és az orosz táj meghatározó elemei, melyek számomra szorosan kötődnek a fehérorosz nagymamámhoz. Az ő haldoklása folytán lett egyre fontosabb szimbólum a nyírfa, aminek grafikus mintázatába sok történetet el lehet rejteni.

 

Gondolatilag ide kapcsolható a Képregény 1-3. (Hommage à Anna Margit) sorozat is, amiben egy olyan nő jelenik meg, aki háborúban kényszerül élni és önvédelemből lassan elhagyja a testét.

 

A Régi mese sorozat központi témája szintén a lányság / nőiség, amit itt az édesanya (Régi mese I.) vagy az erőszakot megjelenítő farkas (Régi mese II.) veszélyeztet.


Az Éjfélkor senkiföldjén (2016) üres tájain már nem látunk embert, csak az állatok maradtak, mint az érzelmek megjelenítői."